CSALÓKA LÁTSZAT

,

Finommá szövögetett szavak,mik jól csengenek ,ha kimondják,

Mögötte üres ígéretek,hitemet kiontják.

Akkor még hallgattam rá,

Láttam még lelke fénysugarát.

Az önzetlenség vezérelt,s csak azt néztem,hogy neki minden jó legyen,

Majd legközelebb kétszer is átgondolom mit,kiért mennyit is tegyek.

Elrejtettem érzéseim,

hogy ne lássák bizonyos sérüléseim.

Telnek percek ,órák,napok,

Akik azt gondolják jól vagyok,azok túlságosan is vakok.

Kijátszottad lapjaid,érzéketlen lettél,

Vajon mi örömöd lelted benne,hogy engem így tönkretettél?

Ellopott idő,megjátszott történet,

Úgy látszik,ennyi rossz is megtörténhet.

Nem becsültél meg semmit,mert nem kaptál még elég pofont,

Hogy a lehetőségeket is elszalasztottad,Bizonyítod: ilyen egy igazi bolond.

Szép ,s jó volt,miket olykor mondtál,de mi volt a valóság?

egyik gondolatod jött a másik után ,s a szavaid elmosták.

Megbántottál,összeromboltad,mit felépítettem,s közben próbáltam összerakni szívem darabját,

De magad ellen fordítottad,s rázúdítottad haragját.

Megkeseredett lett szívem, nincs már hely ,ahol otthonra lelnék,

Kerestem,keresem,de sehol sem lelném.

Nem vagyok én jó angyal,nem tudok csodát tenni,

Nem önthetek beléd jóságot,nem tudok neked szeretet venni.