SZERETLEK!
Láttam havat májusban,angyalokat az égben,
lehet csak elképzeltem ,és figyeltem annyira szépen.
Mint édes ködből előtűnő napfény megvilágítja arcom,
látnád gondolatom,s megannyi harcom.
Mint hullámzó tenger kék vizén a holdfény táncot jár szépen,
S mint tündöklő csillag szívem ragyogását jelképezné itt benn.
Lelkem szivárványszínben pompázik,
mint tavasszal a pillangó úgy sziporkázik.
Elönt a forróság ,és minden olyan édes,
Nem is értem,hogy lehetsz értem ennyi mindenre képes?
Édes méz egy szenvedélyes álom,
ha kell elérlek bármi áron.
Érték vagy számomra egy ragyogó kincs,
tudom még egy ilyen ember a világon nincs.
Rád van szükségem ez egy határozott döntés,
még akkor is ,ha részemről túl nagy az önzés.
Odaadnám mindenem,ha tehetném,
hogy boldog légy én csak ezt szeretném.
Köztünk nincsenek kimondatlan szavak,
mert együtt lebontunk minden falat.
Te vagy éjben a fény,
bennem egy hatalmas kéj.
Te vagy bennem a lángoló tűz,
minden mély gondolat hozzád fűz.
Te vagy reménytelenségemben a fénysugár,
mert jól tudom melletted a szép és jó újravár.
Semmi mást nem szeretnék csakis téged,
ha veled vagyok azt érzem újra élek.
Biztos vagyok benne,engem szívesen elvennél,
közben nagyon szeretnél,
és én akkor nagyon örülnék.
Puszi,ölelés,szeretet,
Kérlek soha ne engedd el a kezemet!
Szeretlek!
