Itt az idő az úr, A lopott emlékek őre, A lételem csatamezője.   Itt az érzelem is hasztalan, Egy jól tetsző szerepjáték, Csak villanásnyi tűzijáték.   Itt a szavak is megfakultak, Megkopott könyvek, Az érzés sem valódi, amikor arcán csordulnak a könnyek.   Én kerestem a...

Minden okkal történik, nincsenek véletlenek. A döntés mindig adott választhatsz, melyik útra lépsz. Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember, tartja a mondás, ezzel én is egyetértek. Az élet egy próbatétel, csak az a nem mindegy, hogy ki hogyan játssza. Sokan azt gondolják, van középút, pedig nincs!...

A szeretet számomra olyan érzés mint a nyár. A napsugarai forróságot árasztanak.Világos van szép a táj,és tiszta,mint az én lelkem,amikor szeretek. A szeretet megfoghatatlan érzés,amitől az én szívem is rózsaszínné válik.Belül melenget ,és a legnagyobb kincs,mit tapasztalhatunk. Feltétel nélkül...

Elkezdődött  Valami  Váratlan  Hirtelen      Mézédes  Hiányomban  Kavarog  Szüntelen        Elkezdődött  Valami  Fényesen  Csalókán     Tapogatózva  Érezném  Mily keserű  A...

A város közepén állva, hol vakítanak a fények, Hangot adunk a tisztaságnak, s az őszinteségnek. Izzik a levegő, a hőmérő is forróságot mutat, Mindenki lengén öltözve ballag, szédít a kábulat. Türkizkék az ég, nyüzsögnek az utcák, A nap is mosollyal int, hódít az elvakultság. Nézd mennyi kirakat, s...

Hasad a hajnal, sziporkázik a táj, Napsütéstől perzsel a nyár. Meleg a test, egy kicsit lassítok, A fáról egy almát szakítok. Látom színét, tündöklően piros, Leszakítani úgy sem tilos. Vonz az illata, csábít zamata, Mennyei minden falata. Továbbléptem láttán sárgul már az égbolt, Nyomomban az ősz...

Láttál már napsütésben színeket? Láttad derűben a kék eget? Láttad boldogságát, mi mosolyt csalt arcodra? Festettél szíveket az égboltra? Láttad szeme csillogását, s a benne rejlő szerelmet? S elgondolkoztál azon, megérdemli-e, hogy őt ennyire is szeressed? Féltél attól, hogy elveszted, és soha nem...

Közöny, csupa ármány, Átlátok én minden burkolt álcán. Szeretlek! Szórakozom-e bájos szón, Mintha egy kígyót engednék ki a markomból. Aljas, felszínes szembenyaló, Nincstelen lélekfaló. Selymek között mocsok, Elfakult kikelet, Elhagyatott romok, Kiköpött sáros nyomok. A lelkem is korog egy kis...

Nem vakít a világ zaja, a csendet is uralhatom benne, Kevés embert láttam, kiben a gyöngy is megteremne. Nem kell koholt fintor, s üres fecsegés, Átlátok szavaitokon, idővel majd úgy is elenyész. Galamblelkűekben is megrejlik a sár, Nézd! Mily, fürkészően fortélyos is tud lenni már! Van, ki...

Számos szirom hull, s lassan a köd homályába vész, Nem fontos, hisz csak egy a sok közül, némán továbbmész. Itt vagyok, a tárgyak is elsiklanak mellettem, Érvek jönnek, mennek, de nem aggaszt, mindenem egy lapra feltettem. Volt is megannyi álom, s mennyi tévedés, Kiszínezhettem volna életem...